242 oldal
Goodreads: 3,39
Besorolás: YA, realista
"Just give us a chance to explain"
Megint egy megdöbbentő könyv, ami letaglóz, egy jó darabig nem tudom majd kiverni a fejemből. Nem is baj, mert imádtam.
Asheley és Will testvérek. (rögtön egy magyarázat: nem elírás, a szerző Asheley-nek írja a lány nevét, ez elég zavaró, úgyhogy innentől csak Ash) A kislány alig négy, a fiú éppen hat éves, amikor építész apjuk elhagyja a családot, és Mexikóig meg sem áll. Anyjuk alkoholista lesz, időnként kevéske józan állapottal. Lehet, hogy az alkoholizmus betegség, blabla, de az már igencsak beteges, hogy az anya képes azt mondani a hat éves fiának, hogy innentől kezdve ő a férfi a házban, ha bármi történik, az ő hibája lesz. A két gyerek a történet kezdetekor 16 illetve 18 éves, nincsenek igazán jó barátaik, csak felületes kapcsolatok, mindenki ismeri a családi hátterüket, ezek alapján ítélik meg őket. Ash vágyik a normális életre, bulikkal, haverokkal, fiúbaráttal. Will igazából elégedett azzal, hogy Ash a védelme alatt áll, mindennél fontosabb számára, hogy biztonságban tudja a testvérét. Sokat vannak együtt, Ash gyakran csak nézi, ahogy Will játszik a gépen, vagy közösen filmet néznek. Egy teljesen átlagosan induló napon felborul ez a látszólag hétköznapi élet, Will megnyeri a helyi golfversenyt, és a trófeával meg akarja lepni anyját. Négy havi józan időszak után részegen talál rá, szóváltásba keverednek, végül tettlegességre is sor kerül. Keith, anyjuk barátja elintézi, hogy bevigyék a rehabra. Mindeközben Ash is sportsikert ér el, a softball (valami női baseball) csapatban az ő remek játékával nyernek, a csapat ünnepel. Ash barátja zűrt kavar, ezért a lány hazamegy. A két testvér egyedül marad a házban, csak Keith néz rájuk időnként.
Jó ötletnek tűnik bulit rendezni a szülők nélküli házban, de a dolgok rosszra fordulnak, Ash barátja erőszakoskodik a lánnyal, és Will megöli őt. És ez még csak a kezdet.
Sean Olin egészen jól ír, nekem nagyon tetszett a történet. Szó sincs olyasmi vérfertőző kapcsolatról, mint a Forbidden, ez egész másról szól. A történetet felváltva meséli el a két testvér, gyakran ugyanaz az esemény is szerepel kétféle narrációval, és elég érdekes olvasni, mennyire másképp látják az eseményeket. Rögtön az elején sejthető, hogy valamiféle rendőrségi kihallgatáson vannak, egymástól függetlenül mesélnek. Ahogy haladunk az időben, egyre komolyabb és súlyosabb dolgok történnek, időnként nem tudtam eldönteni, melyikük beszámítható és melyikük nem.
Ash csinos, kedves lány, arra vágyik, hogy igazi társadalmi életet élhessen, barátokkal, szerelemmel. Will lobbanékony, őrült, ijesztő, antiszociális fiú, semmi sem fontosabb számára, minthogy megvédje Ash-t, minden vélt vagy valós fenyegetéstől. Neki a "mindent" jelenti a testvére, létszükséglet az együtt töltött idő, a bizalmuk egymás iránt, a vigasz a rémálmokban.
A két karakter nagyon ki van találva, mégis a túlreagálásaival együtt is Will volt őszintébb és szimpatikusabb.
Ami felrakta az i-re a pontot, és megadta a könyvnek az öt pontot, az a befejezés. Tulajdonképpen nincs befejezve, a mondat közepén vége, és ez így nagyon tetszik. Kitalálhatod a végét.
Sajnos elég esélytelen, hogy magyarul megjelenjen a megosztó téma miatt, pedig szerintem szívesen olvasna ez a korosztály (YA: 15-21 évesig) valami realistább történetet is, mint a futó paranormális regények.
Kedvenc karakter:Will
Szárnyalás: Egyértelműen a befejezés. Mélyrepülés: A testvérek anyja kritikán aluli személyiség.
Érzéki mérce: Elég necces a téma. Will szeretne egészen közel kerülni Ash-hez, de a lány nem igazán. Olyan dolog nem történik, ami miatt megbélyegezhetnék a könyvet. A gyilkosságok miatt viszont 16 éven felülieknek ajánlom.
Értékelés:
Hú, ez jónak tűnik. El tudnád majd küldeni? :)
VálaszTörlés